Ahogy a csatlakoztatott eszközök szaporodnak az iparágakban, úgy nőnek az általuk feltárt sebezhetőségek is. A Statista alapján, mivel 2025-ben már több mint 19,8 milliárd IoT-eszköz van online – és az előrejelzések szerint ez a szám 2030-ra meghaladja a 29 milliárdot – a potenciális támadási felület gyorsan növekszik.
Minél több felelősséget vállalnak ezek az eszközök, annál nagyobb a tét. Az ipari útválasztók ma már a gyártósorokat kezelik. A csatlakoztatott érzékelők figyelik az infrastruktúrát. Intelligens kamerák őrzik a köztereket. Ilyen szerepkörökben a biztonsági incidens nem csak adatprobléma, hanem termelési leállást, közbiztonsági kockázatokat vagy megfelelőségi hibákat is jelenthet.
Mert olyan környezetben, ahol egyetlen felügyelet széles körű károkat okozhat, a biztonság nem lehet utólagos gondolat. Az IoT-ökoszisztémák hatékony védelméhez azonban először meg kell értenünk, hol hibáznak – és hogyan lehet a Teltonika segítségével megszüntetni a hiányosságokat.
Az IoT védelme a kockázatok megértésével kezdődik
A gyors digitális átalakulás ellenére a biztonság nem tartott lépést. Számos szervezet továbbra is alapértelmezett jelszavakkal, javítatlan szoftverrel vagy minimális titkosítással telepíti az IoT-berendezéseket. Összetett környezetekben a felügyelet egyszerű. A kibertámadásokat pedig egyre inkább úgy tervezték, hogy pontosan ezt használják ki.
A kihívás egy része a méretben rejlik. A telephelyeken, városokban vagy akár kontinenseken elhelyezkedő több száz vagy ezer eszköz biztonságának kezelése olyan eszközöket és gyakorlatokat igényel, amelyeket sok vállalkozásnak még alkalmaznia kell. És mivel egyre több rendszer támaszkodik az IoT-re az automatizáláshoz és a monitorozáshoz, a támadók lehetőséget látnak.
Rejtett gyenge pontok: Hogyan kezdődnek a jogsértések
Alapértelmezett hitelesítő adatok és rossz konfiguráció
Az évek óta tartó figyelmeztetések ellenére sok IoT-eszköz továbbra is gyári alapértelmezett hitelesítő adatokkal érkezik – gondoljon az "admin/admin" vagy az "1234" -re, és a telepítés rohanása miatt ezeket gyakran soha nem változtatják meg. A nem biztonságos távoli hozzáféréssel, a nyitott portokkal vagy a webalapú adminisztrációs panelekkel kombinálva a támadók könnyen megtalálhatják és behatolhatnak az automatizált szkriptek segítségével.
Ezek az alapértelmezett konfigurációk nem csak hanyagak, hanem ajándékok is a támadóknak, különösen akkor, ha több száz azonos eszközt telepítenek a terepen. Még rosszabb, hogy sok eszköz nem kényszeríti ki a jelszómódosítást, és nem tartalmaz többtényezős hitelesítési lehetőségeket, így a csatlakozás pillanatától kezdve sebezhetővé válik.
Elavult firmware
A firmware az IoT-eszközt futtató alapvető szoftver, és mint minden szoftver, ez is tartalmaz hibákat és sebezhetőségeket. Ha nem frissítik, ezek a hibák kihasználhatók maradnak – néha évekig. A támadók gyakran keresik az interneten az ismert sebezhetőséggel rendelkező régi firmware-t futtató eszközöket, olyan adatbázisok segítségével, mint a CVE (gyakori sebezhetőségek és kitettségek), hogy megtalálják az egyszerű célpontokat.
A probléma az, hogy sok szervezetnek hiányoznak az eszközök távoli javításához szükséges eszközök vagy folyamatok, különösen nagy léptékben. Elosztott környezetekben, például intelligens városokban vagy ipari telephelyeken, több száz eszköz manuális frissítése nem praktikus – így nem történik meg. Ez az elavult firmware-t hosszú távú kötelezettségekké teszi.
A titkosítás hiánya
Számos IoT-eszköz továbbra is nem biztonságos kommunikációs protokollokra – például HTTP-re, Telnetre vagy titkosítatlan MQTT-re – támaszkodik az adatok továbbításához. Legyen szó gyári telemetriáról, rendszernaplókról vagy élő kamerastreamekről, a titkosítatlan forgalmat a támadók olyan alapvető eszközökkel foghatják el, mint a csomagkeresők.
Az elfogás után ezek az adatok olvashatók, módosíthatók, vagy akár hamisítási támadásokhoz is felhasználhatók. A nagy téttel járó környezetekben – például az intelligens hálózatokban vagy az egészségügyi rendszerekben – az ilyen mulasztások nem csak az adatvédelmet veszélyeztetik; lehetővé tehetik a valós zavarokat.
Minimális fedélzeti biztonság
A költségek csökkentése vagy a méret minimalizálása érdekében számos IoT-eszköz kevés beépített biztonsági funkcióval rendelkezik. Ez azt jelentheti, hogy nincs tűzfal, nincs hozzáférés-vezérlés, nincs védelem a szolgáltatásmegtagadási (DoS) támadások ellen, és nem képes észlelni vagy naplózni a gyanús viselkedést.
Ezek a "csupasz" eszközök könnyű célponttá válnak a botnetekhez, az oldalirányú támadásokhoz, vagy ugródeszkaként a szélesebb hálózatba. És ha nagy számban telepítik őket – gyártósorokon, csővezetékeken vagy felügyeleti rendszereken keresztül – a kockázat megsokszorozódik.
Röviden, egy IoT-eszköz minden apró sebezhetősége gyorsan rendszerszintű jogsértéssé válhat, ha nem kezelik.
IoT biztonsági megoldások a Teltonika segítségével
Egyre több gyártó gondolja át a biztonság megvalósításának módját az alapoktól kezdve. A Teltonika például "alapértelmezés szerint biztonságos" megközelítést alkalmaz hálózati termékeiben. Útválasztói és átjárói előre konfigurálva vannak, hogy jelszómódosítást igényeljenek, korlátozzák a nem használt portokat és korlátozzák a kitettséget.
A távfelügyelet kulcsfontosságú ezeknek a gyakorlatoknak a skálázásához. A Teltonika RMS (Remote Management System) lehetővé teszi a rendszergazdák számára, hogy teljes eszközflottát felügyeljenek, firmware-frissítéseket küldjenek az éteren keresztül, betartassák a biztonsági irányelveket, és valós idejű riasztásokat kapjanak a gyanús viselkedésről. A távfelügyelet minimalizálja a kézi költségeket és csökkenti az emberi hibákat.
A beépített titkosítás is számít. Az olyan protokollokon keresztül, mint az OpenVPN, a WireGuard, az IPsec és a HTTPS, a Teltonika biztosítja a biztonságos adatátvitelt. Az olyan funkciókkal, mint a több SSID, a VLAN-címkézés, a tűzfal és a NAT-szabályok, útválasztóink támogatják a teljes hálózati szegmentálást – korlátozva, hogy a támadók milyen messzire mehetnek el, ha egy eszközt feltörnek.
Mit követel a jövő az IoT-biztonsággal szemben?
Az IoT-ökoszisztéma növekedésével az IoT biztonságossá tétele egyre összetettebbé és kritikusabbá válik. A jelszavak és a firmware-javítások már nem lesznek elegendőek.
Az EU-ban a rádióberendezésekről szóló irányelv (RED) szerinti új kiberbiztonsági követelmények lépnek hatályba. Ezek a szabályok minden rádióképes eszközre vonatkoznak, beleértve az IoT-hálózatokat is tápláló eszközöket, és biztonságos alapértelmezett beállításokat, adatvédelmet és megfelelő sebezhetőség-kezelést igényelnek.
A Teltonika jól felkészült a közelgő RED irányelv frissítésére. Az olyan eszközök, mint a RUTX50, már teljesen RED tanúsítvánnyal rendelkeznek, beleértve a rádiófrekvenciás, biztonsági, elektromágneses kompatibilitási és a hatályba lépő új kiberbiztonsági követelmények betartását. A Teltonika portfóliójának többi része jelenleg kiberbiztonsági tanúsításon esik át, hogy biztosítsa az összes termék teljes megfelelőségét.
Meg kell küzdenie az IoT biztonsági kihívásaival?
Az intelligens gyáraktól a mobil flottákig az IoT-telepítések kockázatai valósak – de kezelhetők. A biztonságos tervezéssel és a megfelelő eszközökkel a vállalkozások a teljesítmény feláldozása nélkül védhetik összekapcsolt műveleteiket.
A Teltonikánál a biztonság nem egy kiegészítő, hanem beépített. A robusztus ipari útválasztóktól a skálázható távfelügyeleti rendszerekig minden megoldást úgy terveztek, hogy kiküszöbölje a holttereket és megőrizze a hálózat rugalmasságát.
